A sokat emlegett „4-fal” gyakran nemcsak életterünket hanem gondolkodásunkat is behatárolja. De érdemes odafigyelni arra, hogy mit is jelent a fal a korszerű építkezésben.
Az energiaárak tény, hogy az idő múlásával egyre magasabbak és az elmúlt pár évtized bebizonyította, hogy energiafelhasználásunk felét épületeink emésztik fel. Egy korszerű és időtálló épületnek pedig takarékonak kell lennie, hiszen minél kevesebb fűtési, hűtési és világítási energiát kell felhasználnia, amiben bár alapvető szerepe van a helyszínnek a tájolásnak és a gépészetnek, mégis a fal az a szerkezet amire a legtöbb szerep hárul, hogy biztosítsa beltér kellemes körülményeit minden külső időjárás esetén.
Melyek is a fal legfontosabb szerepei?
- Tartóelem – viseli az épület és a födém tömegét
- Határol kül és beltér között
- Szigetel, akár 50 foknyi különbséget is
- Hőt tárol, hőtömegként működik
- Hangot szigetel, léghangot gátol
A szigetelés szerepe:
- Minél nagyobb különbséget tudjon tartani a kinti levegő hőmérséklete és a fal hőmérséklete között.
- Lassítja a hőáramlást
Miért fontos ezt így taglalni? Mert ha jól választjuk ki a falazó anyagot és a szigetelést lehetőség van arra, hogy a falat „tehermentesítsük” a szigetelő és a párafizikai szereptől.
Miért jó ez? Tisztáznunk kell előbb 3 fogalmat
- Hővonalak: Tegyük fel kint -20 fok, bent +25 fok, ez a szigetelés külső felszíne és a fal belső oldala között 45 fok különbséget jelent. Minél mélyebben fúrunk a falba úgy változik a hőmérséklet, míg ki nem bukkanunk a túlsó oldalon. A hővonalak fokonként a rétegeket jelentik a falban. Értelem szerűen mivel a szigetelés hőszigetelő tulajdonsága jobb, mint a falé, ezért a szigetelőanyag vastagságában „több” hővonal sűrűsödik mint a faléban, viszont kérdés az, hogy milyen vastag a fal és milyen vastag a szigetelés.
- Fagytponti határ: Az a réteg, ahol a hőmérséklet eléri a nulla fokot.
- Harmatponti határ: Az a réteg, ahol a hőmérséklet eléri a kondenzációs hőmérsékletet (tehát a pára légköri nyomáson kicsapódik) ez olyn +4 fok körüli réteget feltételez.
Ha jól választjuk meg a falazatot és a szigetelést, akkor szeretnécs esetben a harmatponti határt is „ki tudjuk tolni” a szigetelés vastagságába. Ez pedig azért jó, mert onnantól fogva a teljes falszerkezet mentes a kondenzációtól, ezért párafizikával nem kell számolnunk, és a fal teljes vastagságával hőtároló tömegként tud működni, ami vonja magával, hogy a belső oldala szobahőmérsékletre tud melegedni, ez pedig azt jelenti, hogy a beltérbe visszasugározza a tárolt hőt kellemes meleg érzést biztosítva. Na és persze azt is jelenti, hogy nagyon keveset kell kell fűtenünk, mert a hőből nagyon kevés tud csak elszökni.
A fentiekből egyértelműen kitűnik, hogy egy falszerkezethez kevés a legkorszerűbb anyagot bevetni, sokkal jobb eredményt érhetünk el korszerű anyagok alaposan átgondolt kombinációjával. Az alábbi linken található kalkulátor megalkotói alaposan körbejárták a kérdést és forintosították a különféle szerkezetek közötti különbséget, érdemes kipróbálni.