Nevezhetjük „épületnek”, ha kicsit pontosítjuk akkor „lakásnak” vagy „munkahelynek” definiálva ezzel, hogy milyen célból is tartózkodunk benne. Az elnevezés pedig pontosan le is írja, hogy ki miként is kezeli, tervezi, építi és lakja azt, kontrasztos különbséget téve például „lakás” és „otthon” között. Néhány alapvető tervezési szempont figyelembevételével bármely esetben elkerülhetők azok a hibák, hogy a hely ne lehetne igazi „élettérré”.
Az élhető környezet és a rossz környezet között a különbség néha nagyon csekély. Lehet egy irodaépület vagy egy családi ház akár a legjobb és legkorszerűbb anyagokból felépítve és a legújabb műszaki megoldásokkal felszerelve, ha az aki életének egy bizonyos szeletét tölti benne nem érzi jól magát ott. Ma már a legtöbben tisztában vannak a különféle fűtési és hűtési rendszerek előnyeivel és hátrányaival de még így is sok esetben a használatbavétel első évében kerül sor komoly átalakításra a renszerekben. Ez egy olyan téma, ami a gazdaságosságon kívül az egészséget és a közérzetet is befolyásolja, jelen cikkünkben pedig a téma szélessége miatt sem ezzel a problémakörrel szeretnék foglalkozni, hanem egy sokkal inkább szakterületünkhöz kötődő, mégis az építkezés során jelentősen háttérbe szorított területtel, az árnyékolástechnikával.
Sokan tisztában vannak azzal, hogy a jól megválasztott és jó minőségű árnyékolókkal jelentős energiamennyiséget lehet megtakarítani a csökkentett hűtési igénnyel, de vannak ezen kívül más az „élhetőséget” alapvetően befolyásoló fontos szempontok is. Ilyen a fény, a megvilágítás kérdése. Egy ablaktalan szűk és zárt helyiség legalább olyan rossz, mint egy olyan ahol folyamatosan ki van téve az ember akár hűtés mellett is nagyerejű napfénynek. Az optimális környezet pedig a kettő között van félúton – itt jön képbe az ergonómia mint tudományág, ami leginkább a munka területén kerül gyakorlati alkalmazásra de beleszövődik életünk minden területbe, hiszen bútoraink, használati tárgyaink, autóink és gépeink, eszközeink tervezésénél, kialakításánál is természetes, hogy a tervezők az ergonómiai szempontokat is figyelembe veszik. Épületeink esetében ritka esetben kerül ergonómiai szakember bevonásra ezért pár alapvető szempont, amit érdemes figyelembe venni.
Ablak és falfelületek aránya
Az új jóminőségű és nagy szigetelőképességű ablak és üvegrendszereknek köszönhetően épületeinkbe egyre nagyobb és több nyílászárót szerelünk fel. 20 évvel ezelőtt fele, 30 éve harmada, 50 évvel ezelőtt pedig alig ötöde volt az átlagos ablakfelület a falfelületekhez viszonyítva. A „nyitás” részben az épületek stílusának változásában, részben a műszaki fejlődésben de leginkább a társadalmi változások miatt történik. Az eredmény pedig tágasabb térérzet, közelebbi viszony a külvilággal, sőt üvegfalak vagy üvegházak által átmenet, élettér-kiterjesztés képezhető. Műszaki oldalról viszont felmerül a hőcsapda problémája és a túl sok fény kellemetlenné teszi a benntartózkodást, munkavégzést.
Jól megválasztott tájolással, ügyesen kialakított szintekkel, esetleg negatív dőlésű üvegfelüleletek alkalmazásával valamint megfelelő árnyékolóberendezésekkel elkerülhető a hőcsapda jelensége és gazdaságosabb, kellemesebb beltér lehet az eredmény
Megvilágítás erőssége, kontraszt
Általános törekvés egy iroda tervezésénél, hogy a kontrasztarány változása 1m-en belül ne legyen több 30%-nál, így elkerülhető, hogy az erősebben vagy kevésbé megvilágított részek között a szemizmoknak folyamatosan erőlködniük kelljen, hogy megfelelően szabályozhassák a szembe bejutó fénymennyiséget. 30% fölött már megerőltető, 60% fölött pedig kifejezetten káros lehet kontraszt különbség. A megvilágítás tervezésénél a minőség sokkal fontosabb mint a mennyiség – ez pedig igaz otthonunkra is. Régi házak esetén mindenki tapasztalta már, hogy az ablakon szó szerint beszűrődő fény alig elegendő a szoba megvilágítására, így nappal nyomasztó, szürke a színvilág, még lámpát felkapcsolva is, esti fényekben tompább csak az érzés. A mai nagyméretű ablakok esetén kevésbé tapasztalható ez a probléma. Ellenben felmerülhet egy másik, a vakítás és az erőteljes árnyékok problémája, amikor kellemetlenül sok fényben tükröződik a monitor, és az embernek folyamatosan fáj a szeme, a tárgyak egy része árnyékba kerül. A túl sok fény legalább olyan kellemetlenné tudja tenni a belteret mint a kevés.
Az utóbbi esetben radikális megoldás lehet egy vagy több új vagy nagyobb ablak (ez már komoly átépítés) vagy alaposan megtervezett világítórendszer fénycsatornákkal, lámpákkal, az előbbi esetben a túl sok fény problémája sokkal gyorsabban és olcsóbban orvosolható megfelelően megválasztott árnyékoló és árnyékoló-vezérlő renszer alakalmazásával. Általánosan elmondható tehát, hogy inkább tervezzük túl, mint alul, mert olcsóbban megússzuk a tévedést.
Színek és színkép
Ami nem bocsát ki fényt az néha részben átereszt de mindig valamennyit visszaver. Hogy milyen hullámhosszon teszi, azt mi a színként tapasztaljuk. A belső tér színvilága viszont csak részben múlik tárgyak, a felületek, a falak színvilágán és felületi kiképzésén, a megvilágítás színképe legalább ilyen fontos. A legteljesebb színképe a napfénynek van, és a természetben is ezt szoktuk meg a legjobban. A legtöbb mesterséges fényforrás ennél sokkal szűkebb tartományban, szegényebb színképpel sugároz, így a beltér színvilágát nagyon komolyan meghamisíthatja. A régi típusú noncsövek igen szűk tartományban világítanak, csakúgy mint a hagyományos villanykörték vagy az egyszerűbb ledes fényforrások. A legteljesebb színképe fém-halogén lámpáknak van, bár ezek nem tartoznak a takarékos fényforrások közé, ezért kevésbé elterjedtek.
A mesterséges fényforrások mellett a felszerelt árnyékolók is változtatnak a bejövő fény színképén, hiszen színüknél felületi kialakításuknál fogva szűrnek és visszavernek. Általános szabályként elmondható, hogy a legjobb kontraszt-színekkel árnyékolni, így elkerülhető, hogy például egy bézs beltér egy bézs árnyékoló által kellemetlen sárgás fényben ússzon. Nem mindig a harmonizáló szín teszi kellemessé a belteret – különösen árnyékolók esetén.
Hőérzet
Mindenki ismeri az érzést, amikor a nyári parkolóban hagyott kocsiban az ajtót kinyitva trópusi nyomott forróság fogad és azt is, amikor egy hideg téli estén az ablak közelében az embernek hideg érzése támad még akkor is amikor jól szigetelt ablaknál áll. Az előbbi esetben a hőcsapda jelenségét, az utóbbiban a kisugárzást tapasztalhatjuk. Egy jól megválasztott árnyékoló mindkettőt megakadályozhatja, hiszen a megfelelő oldalon tartja a hőt.
Az ergonómia és az árnyékolás kapcsolatáról még rengeteg dolog elmondható, viszont minden esetben legfontosabb a helyszín és felhasználói igények ismerete. Mivel személyreszabott igények teszik „élettérré” az „épületet” ezért mindig egyedien kell a részleteket kidolgozni. Bármikor szívesen segítünk a problémák megoldásában műszaki és technikai tanácsadásban.